Pethes József kertészet, kiskert, növényvédelem
Általában április végén, május elején kell elvetni a babot, ezt a melegigényes hüvelyes növényt. Érdemes termelni, mert a saját termés az igazi.

Másodvetésnek is jól beválik, ha csapadékos a nyár vagy tudjuk öntözni. Ekkor július első felében vetik. A bokorbabot 35-45 centiméteres sortávolságra és 4-5 centiméter mélyre szokták vetni. Sárga hüvelyű bokorbabból több fajta közül is választhatunk. Korán érik és szálkamentes például a Budai piaci és a bőtermő Debreceni sárga. Magjuk fehér, csakúgy, mint a Maxidornak, amely szintén szálkamentes, középérésű fajta, ugyanakkor ellenáll a mozaikvírusnak és a babafenésedés nevű betegségnek. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a Lada is, míg a Cherokee fekete magvú, szálkamentes, középkorai érésű, a környezeti körülményekhez jól igazodó, megújulásra képes fajta. Betegségeknek ellenáll a szintén szálkamentes Janka, amely fehér magvú és középkésői érésű. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a zöld hüvelyű zöldbabok, egyik jeles képviselőjük a Buvet. A baktériumos betegségnek ellenáll, középkorai érésű, bőtermő és ízletes fajta, mely mélyhűtésre is nagyon alkalmas.
A zöldbabok mellett vethetünk kifejtő-, illetve szárazbabfajtákat is. Ilyen például az Anita, mely nagy magvú, színe halványbarna alapon sötétbordó cirmokkal. A Sári átmenetet képez a zöld- és szárazbabok között, mert sárga színű hüvelyei zsenge állapotban zöldbabként, a fejlődő szemek kifejtőbabként, illetve később szárazbabként fogyaszthatók. A száraz szemek cirmosak és viszonylag nagyok. A Rocco közepesen nagy magvai drappok, lilásbordó cirmokkal, és zsenge állapotban kifejtőbabként szedhető. A Békési fehér nevében hordozza magszínét, nagy előnye, hogy érés után nem pereg ki a magja a hüvelyből. Érdemes helyet adni kertünkben a babnak, mert tápláló, ugyanakkor sokféleképpen elkészíthető. A saját termésű zöldbabban biztosak lehetünk, hogy mindig friss, szemben a piacival. És a szárazbabot sem kell napokig áztatni, majd kuktában főzni, hogy megpuhuljon, mint ahogy a boltban vett, néha külföldről származó termést.