Valló László kertészkedés, virágoskert, évelő virágok, virágos dísznövény
Sziklakertben is különleges szépségű a májvirág

Egyik legszebb, kevéssé ismert, Közép-Európában őshonos kora tavaszi virágunk a nemes májvirág (Anemone hepatica, korábbi nevén Hepatica nobilis).

Alig 15 centiméter magas évelő, amelynek világító-kék virágai valósággal kiragyognak a rozsdaszín avarból, mert még az új levelek megjelenése előtt nyílnak, kora tavasszal. Ez idő tájt a régi levelek már megbarnulnak, a végüket járják, és mikor az újak kifejlődtek, végleg elpusztulnak. Ezek az új, fényes-zöld levelek is díszei a tájnak, illetve a kertnek.

A szabályos, tányér alakú, liláskék virágok a szőrös tőkocsány csúcsán ülnek, emiatt egyesek szőrös ibolyaként is emlegetik, ami merénylet e kedves virág ellen. Latin nevében a hepatica szó a májra utal, merthogy leveleinek formája némileg a lebenyes fölépítésű májra hasonlít.

A májvirág a Dunántúl nyirkos-sziklás, árnyas, ligetes erdeiben, a Balaton-felvidék üde völgyeiben a leggyakoribb, noha állománya sehol sem kiterjedt. Ezért is védett, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.

Kerti változatai (mint például a Hepatica americana is) a mészben gazdag, jó vízáteresztő, mély rétegű, üde talajon és félárnyékban fejlődnek a legszebben. Mivel erős, dúsan ágas gyökeret ereszt, a bolygatást, átültetést nehezen viseli. Ligetes kertekben a fák alatt különösen szépen díszlik, ráadásul idővel úgy elterjedhet, hogy akár talajtakaró szerepet is betölthet. Különlegessége lehet az árnyékos tavaszi sziklakerteknek is.

Magvetéssel, illetve oldalhajtásairól szaporíthatjuk.