Valló László állatvilág, állatvédelem, természetvédelem, élőhelyismeret
Éjszaka él aktív életet a bőregér

Évezredeken át babonás félelemmel tekintett az ember a denevérekre, noha erre semmi oka nem volt. Még a vérszívók tekintetében sem, ámbár az igaz, hogy léteznek ilyenek; a ma élő 1200 denevérfajból összesen három táplálkozik vérrel, és valamennyi Dél-Amerikában honos. De az embert azok is messzire kerülik, leginkább tehenek és csirkék vérét szívják.
A nálunk honos közönséges denevér (Myotis myotis) azonban rovarokkal táplálkozik, amelyeket röptében kap és fogyaszt el. Nem mindennapi vadászmódszere során az emberi fül számára nem hallható, nagy frekvenciájú hangot ad ki, amely visszaverődik az útjába eső tárgyakról, amit az állat nagy és szuper érzékeny füle fölfog, és így villámgyorsan képes meghatározni agyában a tárgyak, rovarok helyzetét. A módszere olyan tökéletes, hogy mindig nyugodt repüléssel, ráérős lassúsággal vadászik, mint aki tudja: hogy biztosra megy.
Hazai denevérünk kiterjesztett szárnyának hossza 40 centiméter, egész testhossza 12-13 centiméter, súlya legföljebb 40 gramm. Nagy, repülőhártyás szárnyát a lábával tartja kifeszítve, testét szürkésbarna bunda fedi. Barlangokban telel át, amelyet márciusban hagy el és októberben költözik be ismét. Nyári szállásul gyakran választja a régi épületek padlásait, az üreges fákat, újabban a mesterséges fészekodúkat. A nyílt, ligetes erdőket különösen kedveli, de szívesen él lakott területen is. Alkonyatkor indul vadászni és éjjel él aktív életet. Emlősállat, így a megtermékenyítést a nőstény 2 hónapos vemhessége követi, amelynek végén egy kölyök jön a világra, ugyanúgy szopik és szopás közben ugyanúgy csámcsog, mint más emlős kicsinye. Az újszülött csupasz, rózsaszín és vak kölyköt kezdetben az anya gyöngéd szeretettel hordozza magával, később azonban, amikor a csemete már meg tud kapaszkodni a padláson, az anyja oda viszi a táplálékot.
A kutatók szerint két röptében szembe találkozó denevér éppúgy megszólítja egymást, mint a fecskék. Hangjuk a tücsök cirpelésére emlékeztető, érdes cirregés. Anya és kölyke is így szólítgatja egymást, ha nincsenek egymás közelében.
Denevér dolgában hazánk élen jár: Európában elsőként, már 1901-ben védelem alá helyeztük a bőregeret (ahogyan sokan ismerik). Állományszáma elfogadható, noha a barlangok kutatása, látogatása zaklatóan hat az életmódjára. Eszmei értéke 50 ezer forint.