Valló László növénytermesztés, öntözés, házikert, kertészkedés veteményesben
Mennyi vizet adjunk zöldségféléinknek?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy öntözés nélkül nem érdemes belevágni a zöldségtermesztésbe házi kerti körülmények között sem, mert még a család számára elegendő mennyiségű és minőségű termés előállítása is kétséges.

Jó esetben a korai és rövid tenyészidejű fajták (a káposztafélék, a saláták, a borsók) locsolás nélkül is szépen teremnek, lévén, hogy a tavaszi időjárás hűvösebb és csapadékban gazdagabb. Azonban a nyáron át termesztett, hosszú tenyészidejű fajok és fajták esetében ez nem valósulhat meg.

Szakemberek figyelmeztetnek, hogy például a fehér paprika és az étkezési paradicsom esetében ma már szabad földi körülmények között egyszerűen lehetetlen elérni azt a minőséget, amihez a fogyasztók hozzászoktak a piacon. Ezek termesztése fóliasátrak, üvegházak alatt zajlik, ahol a víz- és tápanyagellátástól kezdve a párásításon át az árnyékolásig minden föltétel adott a minőségi termesztéshez. A házikertben ezzel a technológiával nem versenyezhetünk, viszont itt lehetőségünk nyílik a legkevesebb méreggel vagy éppen méreg nélkül való termesztésre, és olyan fajták bevonására, amelyek kényesebbek talán, de ízesebbek, egészségesebbek a fóliás tömegtermesztésben használtaknál.

A zöldségfélék vízigénye termesztési módtól, fajtól, fajtától, azok fejlődési szakaszaitól függően változik, aminek ismerete fontos az ésszerű és gazdaságos vízfölhasználás miatt.

A helyre vetett növények mélyre nyúló és erősebb gyökérzetet fejlesztenek, így jobban hasznosítják a tápanyagot és a vizet, mint a palántázottak. De például a dinnye, a paradicsom, a paprika újabban terjedő, oltott palántáinak gyökerei is mélyre hatolnak.

Kulcskérdés a növények kritikus fejlődési szakaszainak a figyelemmel kísérése, mert ha éppen ekkor nem öntözünk, az e miatti terméskiesés később már nem pótolható. Így a babnál és a borsónál a virágzás és hüvelyképződés, a hagymánál a hagymafejek növekedésének megindulása, a paprikánál és a paradicsomnál, valamint a görög- és a sárgadinnyénél a virágzás és termésfejlődés kezdete a kritikus a vízellátás szempontjából. De vigyázzunk, mert a paradicsom és a paprika esetében a virágzás és kötődés előtt kijuttatott sok víz terméselrúgáshoz vezethet! A karfiol és a brokkoli a rózsaképzés idején, a csemegekukorica a szemképződés időszakában igényli különösen a vizet.

MENNYI VIZET ADJUNK? Általánosságban igaz, hogy az egy négyzetméterre kijuttatott egy liternyi víz 1 mm mélységben áztatja el a talajt. Nehezíti a helyzetet, hogy a zöldségfélék nagyon különböző mélységben gyökeresednek. A ritkább, de nagy adagú (30-40 mm-es) öntözés azért megfontolandó, mert így még a sekély gyökerű növények is „rávehetők” arra, hogy gyökérzetük legalább némileg mélyebbre hatoljon.