Valló László
Jelentős szám, mintegy 300-400 ezer hektár a hazai kiskertek összterülete (ami nagyobb, mint amin az árutermelő kertészek együttesen gazdálkodnak).
Azt persze nehéz megmondani, hogy ezek közül mennyi a parlagon hagyott, mennyi a kizárólagos díszkert és mennyi az, amelyen több kertészeti kultúra termesztése is folyik. A Lelkes Lajos által szerkesztett Házikerti kézikönyv, amelynek a hatodik, átdolgozott kiadása a napokban került a könyvesboltokba, annak a változásnak a jegyében született, amely a kertészeti termesztés elmúlt jó három évtizedét jellemezte.
 
Ennek megfelelően az olyan nagy kultúrák, mint a zöldség, a gyümölcs, a szőlő továbbra is súllyal szerepelnek benne, mellettük azonban teret kap a biokertészkedés, a fűszer- és gyógynövények termesztése is. A mai kor igényeinek megfelelően a kötet a bor- és csemegeszőlő termesztés fogásainak ismertetésén túl választ ad arra a népszerű kérdésre is, hogy hogyan készíthetünk saját termésből bort és különböző gyümölcsitalokat házilagosan. A fajták tekintetében jól áttekinthető táblázatok nyújtanak eligazodást, illetve adnak segítséget a választáshoz.
 
A szerkesztő szándéka szerint a Házikerti kézikönyv abban a reményben újult meg, hogy a hazai házikerti mozgalom föltámad tetszhalott állapotából, újra reneszánszát éli, művelői pedig keresik az igényes szakirodalmat. Mindennek már vannak látható jelei is, és nemcsak azok köréből, akik eddig jobbára sorsára hagyták a kertjüket, hanem azok táborából is, akik már beleuntak a csak díszkertben-gyepben gondolkodó, egyoldalú „operettkertészkedésbe”, és engednek az olyan izgalmas és hasznos kihívásoknak, hogy zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, fűszernövényt is termesszenek a föltört pázsiton.