Valló László állatvilág, állatvédelem, természetvédelem, környezetvédelem, élőhelykezelés, madárélőhelyek védelme
Befejeződött a bagolyszámlálás

Nemrégiben fejeződött be az immár nálunk is hagyományosnak tekinthető bagolyszámlálás a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Az időzítés nem véletlen, hiszen a tél beköszöntével csapatokba verődnek és a határból a településekre húzódnak az erdei fülesbaglyok. Így egyszerűbb őket számba venni, az adatokból pedig a fészkelő állomány nagyságára, annak változására lehet következtetni. A madarászokból és önkéntesekből álló számlálóbiztosok nem voltak könnyű helyzetben, hiszen az éjszakai életmódot folytató baglyokat a nappali alvó-tanyájukon nem könnyű fölfedezni. Jellemzően örökzöld fákon bújnak meg, nem ritka, hogy egy-egy fán tíz-húsz példány is zsúfolódik. Segítségükre voltak viszont a madarak táplálékmaradványai (a szőrt és csontokat tartalmazó köpeteik), amelyek a közeli jelenlétükről árulkodtak.
Az országos szintű bagolyszámlálásban 76 számlálóbiztos vett részt, a fölmérést 115 település mintegy 200 helyszínén végezték – adta hírül Kovács Ágnes természetvédelmi mérnök, a számlálás vezetője. Az eredmény: 4300 erdei fülesbagoly lajstromba vétele, ami éppen ezerrel több, mint a tavaly leltárba vett szárnyasok száma. A legtöbb „fülest”, összesen 323 példányt, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén regisztrálták. De a lajstromba vett madarak száma Balmazújvárosban, Karcagon, Kisújszálláson és Törökszentmiklóson is meghaladta a 160-at. A számlálás Baranya megyében is sikerrel zárult, az eredmények alapján az erdei fülesbaglyok itteni állománya is stabilnak mondható.
Összes fészkelő állományuk 15-20 ezer párra tehető hazánkban, míg a nálunk telelő bagolynépesség megközelíti a 30 ezer példányt. Ez utóbbiak között Kárpát-medencén túli területekről érkező baglyok is akadnak. A mezei pocok pusztításával az erdei fülesbagoly viszonozhatatlan szolgálatot tesz a gazdálkodó embernek. Hazánkban védett, eszmei értéke 50 ezer forint.