B.J. növényvilág, kertészet, szőlészet-borászat, növénytermesztés, növényvédelem, táplálkozás
Sarlós Boldogasszony-napi eső Lőrinc-napig tart.


Ősi magyar nevén áldás havának nevezték az év hetedik hónapját a Gergely-naptárban, a népi kalendáriumok pedig Szent Jakab havának. Eredetileg az ötödik hónap volt, csak később nevezték át júliusra Julius Caesarról. A hónap jeles napjai 2-ára, 20-ára, 22-ére és 26-ára esnek.
Július 2. sarlós Boldogasszony napja. Csakúgy, mint Péter-Pál napja, ez a nap is az aratás kezdőnapja, amire a sarlós elnevezés is utal. Ilyenkor érik az igénytelen, mindenütt jól termő árpával érő körte is, a búzával érő körte közeli rokona. Kicsi, megnyúlt, szabályos körte alakú gyümölcsének fehéres, gyengén illatos, igen ikrás, kellemesen édeskés húsa van.
Július 20. Illés próféta napja. A népi megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. A mezőn munkatilalom volt, mert féltek, hogy a villám még belecsap valakibe a szabad ég alatt. Általában is tartottak ettől a naptól, mert a vihar vagy a jégverés gyakran tönkretette a kazlakat.
A jégesőnél jobban szeretjük a jégsalátát, amiből többet eszünk, mint gondolnánk, ugyanis az éttermi hamburgerben általában vele találkozunk. Önállóan is kitűnő, de felaprítva, más salátafélékkel is finom. Vitaminokban és ásványi sókban gazdag, energiatartalma csekély, ezért igen kedvező az étrendi hatása. Leves és főzelék is készíthető belőle.
Július 22. Mária Magdolna, a bűnös életből megtért asszony napja. Ha esik az eső, Mária Magdolna siratja bűneit. A körték között is van egy Magdolna, mégpedig a régi nyári körték közé tartozó Zöld Magdolna, amely általában csomókban hozza hosszú kocsányú, zömök, tojásdad gyümölcseit. Lassan kezd már érni a kissé csigára emlékeztető alakú gyümölcsöt nevelő Boldogasszony vajkörte, amelynek húsa augusztus elejére bő levű, és édes-fűszeres ízű lesz.
Július 26. Szent Anna napja, Szűz Mária édesanyjáé, aki a gyermekáldásért fohászkodókat segíti. Ha Anna napján a hangyák bolyokat készítenek, csapadékos tél lesz. Anna nevét, egy szőlőfajta, amit Jakabszőlőnek is neveznek, viseli. E Franciaországból származó kékszőlő fürtje és bogyói kicsinyek, nem kiadósak, de mivel igen korán érik, (július 25-én, Jakab napján), ezért asztali szőlőnek kelendő. Azelőtt felhasználták a bikavér készítéséhez is.