Valló László állattenyésztés, lótenyésztés, lótartás, lótakarmányozás, lófajták
Az elegancia legfelső foka

                  
Barokkos, azaz robusztus megjelenés, fényesen csillogó, koromfekete szőrzet, mintha frissen lakkozták volna, hosszú sörény és farok jellemzi a fríz ló küllemét.

Mesébe illő szépsége révén a legdrágább lófajták egyike, hobbi célokra is ideális, és mivel okos és értelmes, cirkuszi lóként sem ritka. Külső tulajdonságaiban a hidegvérű és a melegvérű fajták közötti átmenetet képviseli, ma a melegvérűek között tartják számon.

Sokoldalúan használható, nyereg alatt és fogatban egyaránt helytáll, noha a nemzetközi eredményeket tekintve egyik sportágban sem igazán versenyképes. Jól idomítható, rávehető a munkára is, és minthogy jó takarmányhasznosító, az átlagosnál kevesebbel is beéri. Egygazdás ló, igen ragaszkodó és érzékeny; ha a gazdája megbünteti, hónapok is eltelhetnek, amíg ismét bizalommal lesz iránta. De ha jól bánnak vele, hálás és ragaszkodó, a gazda hangját messziről fölismeri.

A mai fríz lófajta őseit az elsők között házasították Európában. Elnevezésük minden bizonnyal a második század idejéből származik, amikor is a Hadrianus római császár uralkodása alatt szolgáló fríz katonák már ezeknek a lovaknak a nyergében ülve vettek részt a hadjáratokban. (E katonák többségükben a Fríz-szigetek szülöttei voltak, ami egy szigetlánc az Északi-tengerben, Hollandia, Németország és Dánia partvidéke mentén.)

A fríz lovak évszázadokon át lápos, ingoványos területen éltek, itt formálódhatott erős kocsiló alkatuk, ellenben a patáik keménysége és tömörsége kifogásolható, összefüggésben a nedves, lápos életföltételekkel. De minthogy nemcsak erősek, de nyugodtak és kitartóak, a páncélos lovagok kedvelt harci lovai is voltak hosszú időn át. Erejüket később a mezőgazdasági munkákban hasznosították.

Több száz éves története során számos idegen hatás érte a frízt (főként a spanyol ló gazdagította a génállományát), napjainkban -1974 óta- szervezett és tudatos nemesítése folyik, amelynek munkáját a fríz lovat tenyésztők világszövetsége fogja össze. A szövetség 30 ezer ló adatait tartja nyilván világszerte.

A frízt 1978 óta szigorúan törzskönyvezik, napjainkban kizárólag a hollófekete példányokat tenyésztik tovább. Az egyetlen eltérő jegy, ami engedélyezett, a fehér csillag a homlokon. Átlagos marmagasságuk 160 centi, súlyuk 650-700 kilógramm közötti.

A fajta tenyésztése és fajtafenntartása terén Hollandia vezető szerepet tölt be, élén a Drachten-ben épült lovas központtal.