Valló László halászat, halfajtatan, vizes élőhelyek kezelése, élelmiszer
Hazánkban őshonos a dévérkeszeg

Népszerű horgászhalunk a dévér, amely gyakran akad a horogra. Ha valahol sikerül egyet kifogni, ott további zsákmányra is számíthatunk, mivel rendszerint bandákban járja a vizet és keresi a táplálékát. Kiválóan alkalmazkodik a legkülönbözőbb vízviszonyokhoz, a pisztrángos hegyi patakok és a lápos, mocsaras vizek kivételével mindenütt előfordul. Népessége hazánkban kizárólag a természetes szaporulatából újul meg, de mivel igénytelen, alkalmazkodó és szapora, számos vízterületen a keszegállomány zömét alkotja. Jellemző élőhelye a nagyobb folyóink mély medrű, lassuló folyású síkvidéki szakasza, de a természetes és mesterséges tavakban is népes állományai alakultak ki.
A dévérkeszeg hazánkban őshonos, horgászatát sem időszaki fogási tilalom, sem méretkorlátozás nem akadályozza. A legnagyobb termetű keszegfajunk: oldalról lapított, magas hátú és erősen ívelt hasvonalú. Az átlagos testsúlya 1 kilógramm, azonban a kapitális példányok hossza a 70 centitmétert, súlya az öt kilógrammot is elérheti. A hazai legnagyobb példány 6,02 kilógrammot nyomott, és a Rába jakabházi szakaszán került horogra.
A dévér 3-4 éves korában válik ivaréretté, és májustól június végéig ívik a csendesebb vizű, sekély öblökben. A helyet a hím választja ki, amelyet erre az időre már elborít a nászkiütés vagy dorozsma, a fejen és testszerte mutatkozó kemény, szarus kinövés. Innen az egyik népi elnevezése is, a dorozsmás keszeg. Nászkiütéseivel a hím a nőstény oldalához dörgölőzik, jelezve, hogy itt az ideje lerakni az ikrákat. Minden nőstény 50-150 ezer petét rak le, amelyekből átlagosan egy hét alatt kelnek ki az apró dévérek. Igen lassan növekszenek, az egy kilógrammos súlyt még az öt-hat éves példányok sem érik el, és csak a tizedik évükben lesznek 2-3 kilógrammosak.
A dévérkeszeg nem válogatós, kukoricával, csontival, gilisztával, rovarokkal, kenyérrel egyaránt fogható, fontos azonban, hogy a csalit a fenéken kínáljuk neki.