Valló László állattartás, hidegvérű lófajták, lótartás, állattenyésztés
A muraközi ló barátságos és nyugodt

Lovaink többsége a „melegvérű” jelzővel jellemezhető, amely nem az állat testhőmérsékletére, hanem a vérmérsékletére utal. Jellemzőjük, hogy érzékenyek, az ingerekre erősen reagálnak, gyakran ijednek meg és válnak ingerültté. Testfelépítésük folytán kiváló hátaslovak, de kevésbé megbízhatóak, és így több fegyelmezést igényelnek, mint „hidegvérű” társaik. Utóbbiak kevésbé érzékenyek, lassúbb mozgásúak, nyugodtak, testfölépítésük, erős csontozatuk, izomzatuk révén kiváló igáslovak.

A hidegvérű lovak már az ókori rajzokon is föltűnnek, tömeges elterjedésüket a páncélos lovagok, illetve a nehéz lovasság kora hozta magával, minthogy megbízhatóan hordozták nagysúlyú lovasukat. A kor leáldoztával egyre inkább a mezőgazdasági munkákban, a szállításban, illetve bányalóként vették hasznukat.

Legismertebb hidegvérű fajtánk, a muraközi kialakulása a 18. századra tehető, amikor is a Mura-Dráva mentén megjelentek az előd-tájfajtái a köztenyésztésben. Ennek állományát Nyugat-Európából hozott hidegvérű ménekkel igyekeztek javítani és egységesíteni, ám ez utóbbi kudarcot vallott. Mindenesetre a 20. század hajnalára számottevő hidegvérű tenyészet alakult ki hazánkban, azonban a második világháború alatt nagyrészt elpusztult, illetve leromlott. A háborút követő újjáépítés óriási vonóerő igényét kielégítendő ismét Nyugatról hoztak hidegvérű méneket, amelyekkel egyben célirányos nemesítést is folytattak. Így születhetett meg 1954-re a magyar hidegvérű, mint önálló fajta, amelyet aztán 1972-ben muraköziként ismertek el.


A muraközi középmagas, erőteljes testfölépítésű, végtagjai rövidek, gazdagon izmoltak, szőrzete dús, patái arányosak, kemények. Színe legtöbbször pej, gyakran sárga farokkal. Átlagos marmagassága 150 centi, súlya 550-650 kiló. Szervezete ellenálló, a takarmányt jól értékesíti, engedelmes, munkabíró, megbízható. Jelenleg két változatát tenyésztik, a magasabb, az erőteljesebb igáslónak kiváló, a kisebb, vékonyabb alkatú hátaslónak is alkalmas.


A hidegvérű fajta tenyésztőit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület fogja össze hazánkban, egyúttal támogatja, illetve szervezi munkájukat. A nyugodt és barátságos természetű hidegvérű lovak terápiás célokra is alkalmasak, gyakran szereplői a lovastorna-versenyeknek. A falusi turizmusban a lovas kocsikázás, szekerezés terjedésével kaphat nagyobb szerepet, igavonóként egyes erdőgazdaságok hasznosítják, újabban pedig kiveszi részét a környezetkímélő szemétszállításból is.