Valló László növényvilág, kertészet, hobbikert, sziklakerti növények
Sziklakert-világ

Játsszunk sziklakertest!
A botanikusok a legősibb természeti környezetként tartják számon a sziklás vidékeket, amelyeknek különleges alakú, színárnyalatú és szerkezetű sziklái a földtörténeti régmúlt hangulatát idézik. E sziklás élettér különleges növényekkel benépesített látványélményét mi magunk is megteremthetjük kicsiben a sziklakerttel.
A sziklakert vázát a sziklák adják, a növények pedig a színt, a formát, az életet viszik bele. Ebből következik, hogy sok múlik a kiválasztott sziklákon, amelyek akkor szépek a kertben, ha felületük már érett, azaz nem frissen bányászottak, és elég nagyok. Fölső súlyhatáruk szerint akkorák legyenek, amelyet két ember még meg tud mozdítani. Nem baj, ha nem szabályos formák, sőt annál izgalmasabbak, minél furcsábbak, érdekesebbek, de fontos, hogy egyfélék legyenek. Példaként a fehér színű mészkő vagy a homokkő jó választás lehet, mert ezek lyukaiban megkapaszkodhatnak a növények. A hegyi patakok kövei, a víz által simára koptatott kavicsok nem alkalmasak sziklakertnek. A köveket úgy helyezzük el, mintha a földből nőttek volna ki, alakjuk, méretük és fantáziánk szerint váltakozva, egymásra hatva.
A sziklakerti növények – eredeti termőhelyükön – laza, kőtörmelékes, szellős és száraz talajon élnek, amelynek humuszos termőrétege vékony, alsóbb rétegeiből pedig maradéktalanul elfolyik a víz. Következésképpen választott növényeink számára a legnagyobb veszedelem a pangó víz. Ezért fontos az eredetihez hasonló termőhely kialakítása, azaz a sziklakert alapjában a vastag vízelvezető réteg létesítése. Ehhez legelőször emeljük ki a talajt 30 centiméter vastagságban a leendő sziklakert helyén, és ennek aljában terítsük el a vízelvezetési rétegül szolgáló nagy szemű kavicsot vagy nem porladó bazalt murvát 15-20 centi vastagon. Erre kerüljön a termőtalaj, ami akkor ideális, ha rostált folyami sóder, rostos tőzeg és apró dolomitmurva keverékéből áll. Ennek híján tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, levegős, jó minőségű termőtalaj is jó választás. Fontos, hogy a tereprendezés során, illetve a föld mozgatásakor folyamatosan gyomtalanítsunk, tisztítsuk meg a területet minden gyomtól, törmeléktől, gyökérmaradványtól. Főként a gyermekláncfüvet, a tarackbúzát és a folyófüvet (folyandárt) irtsuk következetesen. Ha már túljutottunk a nehezén – a sziklakert alapjainak megvetésén –, jöhet az örömteli játék: a betelepítés. Ami – egyebek mellett – józan önmérsékletet is igényel, hiszen egyszerre úgysem tudjuk az egészet beültetni, bármennyire is szeretnénk. Nem is volna szerencsés, hiszen külön-külön meg kell ismerkednünk minden egyes választott sziklakerti növényünkkel, meg kell tapasztalnunk, hogy érzi magát a kertünkben. Miután pedig a sokféle növényt beszerezni nem is olcsó mulatság, kialakítás alatt álló kertünk alkalmat teremthet a kapcsolatfölvételre más sziklakertesekkel, a növénycserére, a tapasztalatok átadására.
A szakszerűen kialakított sziklakertbe valódi sziklanövények ültethetők - célszerű is ezekkel benépesíteni. Nagy a választék, az ajánlható fajok száma is legalább száz, a fajtákról, változatokról nem is beszélve. A fényigényesek természetszerűen a déli oldalon kapjanak helyet, az árnyékot kedvelők pedig a nagy kövek, esetleg cserjék takarásában. Hazánkban a mérsékelt égöv alacsonyabb, száraz hegyvidékein honos növényei díszlenek a legszebben a sziklakertben.