Valló László kertészet, növényvilág, földigiliszták, talaj tápelemei, talajjavítás, szerves hulladék
Mi komposztálható?

Komposztra velük!
Ott tartunk, hogy egyre nehezebb megszabadulni a zöld hulladéktól, és sokan még örülnek is, ha pénzért vásárolt, jelölt zsákokba gyűjtve egyáltalán elviszik a kukások. Mert az égetése újabban minden formában tilos. De talán nem is baj, mert így egyre többen rádöbbenhetnek, van kiút a konfliktusból: a komposztálás, amiről a kínaiak már négyezer éve tudták, hogy értéket képvisel. Olyan értéket, ami a nagyobb, szebb termésben mutatkozik meg.
Mi a komposztálás? Halomba hordani a zöld hulladékot és hagyni, hogy átalakuljon, megérjen – válaszolnák olvasóink. Igen, a lényeg valóban ez, de azért nem árt a részletekre is rávilágítani. Például érdemes kiásnunk egy két ásónyomnyi mélységű, másfél-két négyzetméternyi alapterületű teknőt a hulladék fogadására a kert félreeső, félárnyékos szögletében. Igényesebb megoldás, ha erre az alapra egy méter magas, lécből vagy fűzvessző fonatból készült keretet teszünk, aminek az az előnye, hogy a fölhalmozott szerves anyagtömeg jól átszellőzik, gyorsabban érik komposzttá.
Mi komposztálható? Szinte minden szerves anyag: a kikapált gyomtól, fűkaszáléktól kezdve a zöldségtisztítás hulladékán, a lehullott gyümölcsön át az ételmaradékig. De mehet bele a fahamu, tojáshéj, toll, szőr, haj, festetlen pamut, lenvászon, faforgács, fűrészpor. És persze az értékes gyümölcsfa és szőlő nyesedék, de csak fölaprítva. Minél apróbb, annál jobban komposztálható, nagyobb mennyiséghez tanácsos egy elektromos aprítógépet beszerezni. Nyugodtan beletehetjük a dió és a vadgesztenye lombját is, mert a két év alatt, ameddig az átlagos komposzt megérik, csírázásgátló anyaguk semmivé lesz. Sokan nem javasolják a kutyaürülék komposztra vitelét, de hogy mit kezdjünk vele, arra nincs ötletük. Saját tapasztalatom, hogy a kertünkben keletkezett nagy zöldtömeg közé vegyítve idővel teljesen eltűnik, a komposzt részévé válik. (Viszont az elhasznált sütőolaj csak zavart okoz.)
Ügyeljünk arra, hogy a komposzthalom ne emelkedjen másfél méternél magasabbra, inkább hosszában nyújtsuk el. Fontos, hogy ne engedjük kiszáradni, aszályos időben öntözzük, és két-három havonta (nyáron havonta) forgassuk át az egész szerves hulladéktömeget, hogy az átalakulási folyamatokat meggyorsítsuk.
Hazánkban egy ember évi hulladéktermelése megközelíti az 500 kilót. Ennek 30 százaléka, 150 kiló komposztálható szerves anyag. A komposztban lévő humuszban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, amelyet a növények könnyen képesek fölvenni. A komposzttal dúsított talaj szerkezete, vízháztartása és biológiai aktivitása egyaránt javul.