Valló László növénytermesztés, palántanevelés, kertészkedés, növényvédelem
A vetőszalag használata megkönnyíti a vetést

Szinte már egyeduralkodóvá vált a palántás zöldségtermesztés, aminek vitathatatlan előnye a látványosabb fejlődés, a koraibb termés. De azért ne feledkezzünk el a helyre vetésről sem, amit az uborka, a tökfélék, a saláta, a dinnye, a cukkini, a csillagtök, a brokkoli és a bimbóskel esetében bízvást gyakorolhatunk, de jó eséllyel próbálkozhatunk a paradicsommal is. Bár így később kapunk termést, ám bolygatás, átültetés nélkül az eredeti helyén fejlődő növény általában edzettebb, ellenállóbb lesz, mint az érzékeny palántázott. Másfelől pedig, ha a magról vetett növényeink később is kezdenek teremni, napjaink elhúzódó, forró nyaraiban és őszeiben bőven marad idejük a termésük beérleléséhez, illetve a folyamatos terméshez. Arról nem is szólva, hogy egy palánta árából annyi magot vehetünk, ami akár egy egész ágyás beültetéséhez elég.
Noha a kereskedelmi forgalomba kerülő palánta tulajdonságait szabvány írja elő, nem árt a körültekintés. A jó palánta fejlett és egészséges, gazdagon elágazó, gyökérzete sűrűn átszövi a tápkockát. Minél nagyobb a földlabda, annál jobban ered. Az egészséges gyökérzet fehér színű. A rövidebb ízközű, zömökebb palánták jobban állják az átültetéssel járó megpróbáltatásokat. A fejlett, dús gyökérzet előnyösebb, mint a növény nagysága. Termést ne hagyjunk a palántán, mert az visszafogja a fejlődését. A kiültetés előtt ne maradjon el az edzés, azaz a palántákat legalább két lépésben vigyük egyre hűvösebb helyekre, és csak ezután ültessük ki a szabadba, hogy az éjszakai hideg ne hasson rájuk sokkszerűen. Nagy melegben, tűző napsütésben ne palántázzunk, erre legalkalmasabb a borongós, esős idő.
A palánták a már korábban fölásott, megtrágyázott, szépen elmunkált és ülepedett talajú ágyásba kerüljenek. Trágyázáshoz csakis érett szerves trágyát használjunk! A sorokat még kisebb területen is érdemes zsinór mellett kitűzni. A sorokon belüli tőtávolság meghatározásának jó módszere, ha egy - a tőtávolsággal azonos hosszúságú - pálcát vágunk, és azt használjuk mérceként. Ásóval, ültetőfával palántázhatunk, kisebb területen jól használható az ültetőkanál is, mert vele jól alkalmazkodhatunk a tápkockák méretéhez. A talajt minden esetben kézzel tömörítsük a gyökerekhez, és öntözzük be az ültetést.
A magvetéshez hasonló módon készítsük elő a talajt, a mag helyét ez esetben is célszerű kitűző zsinór, illetve mérőléc használatával meghatározni. A dinnye, az uborka, a cukkini, a csillagtök meghálálja, ha fészekbe vetjük.