Valló László állatvilág, természetvédelem, védett állatfajok, madárvédelem
A trükkös kakukk

Száll a kakukk más fészkére
Már hallatja messzire zengő, üdítő hangját az erdők, ligeterdők lombosodó fái közt a kakukk. Ez a legbiztosabb jele érkezésének, mert egyébkén óvatos, rejtőzködő. Megnyúlt galamb formájával, szürkéskék tollazatával némileg a ragadozó karvalyra hasonlít, pedig békés, rovarokkal, nagy testű hernyókkal táplálkozó madár. Ám mégiscsak szorult belé valami a kíméletlen agresszivitásból. Kakukktojás néven elhíresült trükkje: tojásait más, kistestű madarak fészkébe csempészi, és azokkal kelteti ki. Leggyakrabban a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy az áldozat. Ezek a kis énekesek rákényszerülnek, hogy a hatalmasra növő kakukkfióka nevelőszülei legyenek. Eközben saját fiókáik elpusztulnak, mert vagy a kakukk eszi meg az énekesek tojásait (vagy egy részét, pedig az a sajátját a fészkébe tojja), vagy a már kikelt, és „testvéreinél” sokszorta nagyobb kakukkfióka löki ki őket a fészekből.
A kakukk trükkjének része, hogy tojása a testéhez képest jóval kisebb, és nagyon hasonlít annak a madárnak a tojására, amelyiknek a fészkébe tojja. Ezzel becsapja a mostohaszülőket, ami még érthető, de hogy a kikelő óriáscsecsemő miért nem szúr szemet nekik, az már kevésbé. A kutatók szerint a kakukkfióka olyan megindító hangon tud kérni, könyörögni, aminek a lágyszívű mostohák nem tudnak ellenállni. Azért nem midig jön be ez a kakukk-tojás csel, mert megfigyelték, hogy némely nádirigó szülő valahogyan mégis fölismeri az álcázott kakukktojást, és kilöki a fészekből.
A fiatal kakukkfiókák három hét után röpülnek ki, de csak 50 naposan lesznek önállókká – jól megdolgoztatják a nevelőszülőket. A kifejlett madarak szeptemberben indulnak délnek, egyedül repülve a génjeikben kódolt útmutatás szerint. A kakukk nálunk védett, eszmei értéke 50 ezer forint.