Valló László kertészet, növényvilág, házikert, vízinövények, vízi életterek
Különleges látványosság és életközösség a kerti tó

Nemcsak izgalmas, különleges látványossága a kertnek a tó, hanem élőhelyet gazdagító is, hiszen vele vízinövények, mocsári növények, halak, kétéltűek is részei lehetnek az életközösségnek.

Megépítése komoly és költséges vállalkozás, ezért fontos megtervezni minden apró részletét építés, építtetés előtt. Helyét a kertben ott jelöljük ki, ahol a víztükörnek legalább felét éri a napsütés. Legyen távol a lombos fáktól, mert őszi lombhullásuk gondot okozhat.

Méretének meghatározásában az egyik legfontosabb szempont, hogy a biológiai öntisztulás is végbe mehessen a tóban, különben csak mesterséges szűréssel lehet tisztítani. Ezt figyelembe véve a vízfelszín legkevesebb 10 négyzetméter, a mélység pedig minimum egy méter legyen. Nagyon kívánatos, ha a tó egy részén 120 centiéteres vagy annál mélyebb árkot alakítunk ki, mert itt biztonságosan áttelelnek a halak és a tavirózsák.

Betonból építeni a kerti tavat a legköltségesebb és a legbonyolultabb, de az ilyen medence időtálló és nem sérülékeny. Az előre gyártott műanyag medencék könnyen telepíthetők ugyan, de kicsik, az öntisztulásuk minimális, ezért vízforgatóval és szűrővel kell fölszerelni őket. Napjainkban a legjobban bevált kerti tó anyag az erre a célra kifejlesztett gumifólia, amelynek nagy előnye, hogy többszörösére nyújtható, és mégsem szakad el. Emellett jóval tartósabb is, mint a PVC-fólia. Élettartama 20-30 év – a gyártók szerint. Mivel képlékeny, különleges tóformák -kör, babszem, ellipszis alak- medencetere is gond nélkül burkolható vele. Fontos, hogy a tómeder kiásása során távolítsunk el minden éles követ, szennyező anyagot, ami sérülést okozhat. A meder alján terítsünk el geotextilt, mert az véd a fák, bokrok, gyökerek ellen, és csak ezután fektessük le a gumifóliát.

A kerti tó növényei nemcsak díszítenek, életet is visznek a vízbe, ugyanakkor tisztítják a tavat. Tavirózsák nélkül aligha létezik komolyabb kerti tó, köztük a fehér tavirózsa (Nymphae alba) a napsütötte víztükröt kedveli. Gyökérzete a víz alatt lebeg, levelei, virágai a felszínen úsznak.

A nagy levelű moszatpáfrány gyorsan befedi a vízfelületet, ezért kordában kell tartani.

A felszín alatt élő füzes süllőhínár oxigénben gazdagítja a vizet, és ezzel gátolja az algák szaporodását.

A sárga virágú törpe vízitök szintén a vízfelszínen él, miként a víztisztító kolokán is.

A tó árnyékos részében pedig a buja növekedésű átokhínár valóságos oxigéngyárként folyamatosan frissíti a vizet.

HALAK A TÓBAN. Amilyen a tavirózsa a növények között, olyan az aranyhal (Carassius auratus auratus) az állatok között; az átlagos méretű tavakba jó választás. A sokak által kedvelt koi-ponty csak a 40 köbméteresnél nagyobb tavakba való. Emellett választhatjuk még a közismert, rajokban mozgó bodorkát, vagy a védett, tenyésztőtől beszerezhető fürge csellét és kurta baingot, amelyek vízinövényekkel, apró rákokkal, berepülő rovarokkal táplálkoznak.