Valló László kertészet, növénytermesztés, gyógynövény, gyógynövények gyűjtése
Készítsünk kökénylikőrt!

Tavasszal a tiszta fehérbe öltözött kis bokrok fölemelő látványa, ősszel pedig a virágok helyén ülő gömbölyű szilvácskák hamvas kéksége vonzza az erdő-mezőt járó ember tekintetét. Erdőszéleken, mezőgazdasági térségek határain, a bokros, bozótos domboldalakon, dűlőutak mentén mindenütt megtaláljuk. Népszerűségét népi elnevezései is hirdetik: kökönye, tövisfa, boronafa. Nálunk vadon terem, de számos, tőlünk keletre fekvő országban termesztett növény. Erdélyben például aszalva tárolják a gyümölcsét, amiből télen mártást vagy szószt is készítenek. A lepusztult kerítés helyett akár sövénynek is ültethetjük: három-négy méter magas, tövises bokorsora áthatolhatatlan, természetes akadályt képez. Arról nem is szólva, hogy sűrű bokra sok kis énekesmadár kedvelt fészekhelye, virágait pedig a méhek „legelik”.
A kökény termése éretten kékesfekete, fanyar ízű, gömbölyű csonthéjas szilvácska, ami télen az ágakon marad, ha a határjárók vagy a madarak le nem szüretelik. A gyümölcs vitaminokban gazdag, de magja is figyelemre méltó: jelentős mennyiségű olajat, keserű- és cseranyagot tartalmaz. Összetört magját szőlőmusttal elkeverve különleges, mandulaízű kökénybort nyerhetünk. A termésből készített lekvár, bor, likőr az immunrendszert és az idegeket erősíti, helyreállít a betegségek után, de zsírcsökkentő hatása is jelentős.

A kökénylikőr hozzávalói:
egy kiló érett kökény, egy liter tiszta szesz, 30 deka cukor, háromnegyed liter víz. A gyümölcsöt maggal együtt összetörjük, háromliteres uborkás üvegbe töltjük, majd a szeszt ráöntjük. Egy hónapig állni hagyjuk – közben – naponta többször is felrázzuk, majd sűrű szövésű vásznon átszűrjük. Ezzel egy időben a cukrot a vízben föloldjuk, szirupot főzünk belőle, ha kihűlt, hozzáöntjük a szűrt szeszes gyümölcsléhez. Az elegyet egy hétig ismét állni hagyjuk, majd megint átszűrjük, üvegekbe töltjük és ledugaszoljuk. Fogyasztás előtt még néhány hétig érleljük: annál finomabb, minél tovább áll.