Valló László kertészet, szilvafajták, szilvatermesztés, szilvaalanyok, szilvafa metszése
Diadalmenete után kérdés, hogy megmarad-e a piacon?

Ősidők óta termesztett gyümölcsünk a szilva. Európában már az időszámításunk előtti hetedik században említi egy görög szerző. A későbbi évszázadokban a kontinens kiemelkedő népélelmezési cikkének számított, és a termesztett fajták sorából messze kitűnt a Besztercei, amelyet a négyszáz évvel ezelőtti külföldi források leggyakrabban Magyar szilva néven emlegettek.

Nem alaptalanul, hiszen magvaváló volt, kiváló gyümölcsminőséget adott, és aszalványát tőlünk szállították szerte Európába. A gyümölcséből főzött kitűnő pálinkáról nem is szólva, ami csak tovább öregbítette jó hírét. Pálinkáját főként étvágycsinálóként fogyasztották, pedig – miként az minden szilvára jellemző – a friss gyümölcse is kiváló emésztésserkentő, sok rostja révén. A,- B- és C-vitaminok gazdag forrása, továbbá kalciumot, foszfort, magnéziumot és cinket tartalmaz, de vízhajtó hatást is tulajdonítanak a termésnek.

A Besztercei szilva származása ismeretlen, az évszázadok során Európa-szerte termesztették a hazánkból vitt változatait, amelyek mintegy harminc különböző néven szerepeltek (mint például Berbencei, Berzencei szilva, Madzsarka vagy éppen Wegierka zwykla). Diadalmenete mindaddig tartott, amíg a gyümölcsök himlővírusa el nem hatalmasodott a csonthéjas ültetvényekben. A sharka vírus fertőzésére a Besztercei különösen fogékonynak bizonyult, főleg a száraz, rossz vízellátottságú talajokon. A vírusos gyümölcs az emberre veszélytelen, de a termés kevesebb, kisebb méretű és foltos lesz, idő előtt lehullik, elveszíti piaci értékét.

A Besztercei szilva a csapadékos és hűvösebb viszonyokat kedveli, itt a vírus is kevésbé fertőzi. Koronája nehezen alakítható, a túlságosan erős metszést sem fiatalon, sem termőkorban nem viseli el. Későn fordul termőre, utána viszont már gazdagon virágzik és bőven terem, de hajlamos arra, hogy egy sokat termő év után csak nagyon szerény termést hozzon.

Egyszóval sok a baj vele, így bizony ma már nem az a kérdés, hogy fölnőhet-e ismét a régi, nagy híréhez, hanem hogy egyáltalán megmarad-e a piacon. Annyi vigaszunk lehet, hogy kiváló gyümölcsminősége a külföldi fajtákban őrződik tovább, minthogy ezek nemesítésében alapanyagként ott a mi Besztercei szilvánk.

Napjainkban már csak vírustesztelt klónja telepíthető, mint például a Bb. 398, a Bt 2, az Nm. 122 és az Nm. 150 jelzésű változatok, amelyek néhány faiskolai lerakatban beszerezhetők.