Valló László természetvédelem, állatvilág, madárvédelem, vízimadarak, madárélőhelyek védelme
A bütykös hattyú

Egykor nagy számban élhetett Európa mocsaraiban, természetes tavaiban, a folyók holtágaiban ez az emberhez eléggé bizalmas, nagy testű, föltűnően szép madár. Nem csoda, hogy népmesék, írott mesék gyakori ihletője lett.

A kontinens népességének növekedésével, a vizek lecsapolásával a korábbi nagy állománya azonban erősen megcsappanhatott, hiszen nem okozott gondot zsákmányul ejteni, a tojásait elrabolni. Napjainkra javult a helyzete, mert mint igen alkalmazkodó szárnyas, föltalálja magát mindenütt, ahol békén hagyják, illetve ahol elegendő táplálékot talál. Hát még ha rendszeres etetéssel kényeztetik is! De állománya tenyésztésből is gyarapodott, elsősorban az életre valóbb félvad hattyúk köréből, amelyeket gyakran telepítenek mesterséges tavakba.

Vándorló madár, a nálunk költő példányok zöme tőlünk délebbre telel a folyók be nem fagyó szakaszán, de jó néhány pár a városi tavak be nem fagyott vizein vészeli át a telet, ahol lelkes természetvédők gondoskodnak az etetésükről. Vízinövényrészekkel, magvakkal, rovarokkal, apróbb békákkal, halakkal táplálkozik.

A hattyú az egyik legnagyobb röpképes madarunk, a hím példányok súlya a 14 kilógrammot, szárnyfesztávolsága a 240 centimétert is elérheti. Hosszas csapkodás után, nehezen kap szárnyra, de ha a start sikerült, kitartóan repül, miközben evezőtollai messzire hangzó, fütyülő hangot hallatnak. Terjedelmes fészkét sekély tavak nádasainak szélén, darabokra szaggatott nádból és gyékényből építi. Ebbe pottyan a 6-8 halványzöld hattyútojás. Amíg a nőstény költ, a hím a közelben őrködik.

A fészkét védő hattyú megtámadhatja az embert is, ilyemkor a legijesztőbb pózát veszi föl: fölágaskodik és vészjóslóan csapkod a szárnyával. A kicsinyek félig fészekhagyók, gyakran utaznak a papa-mama hátán. 3-4 hónaposan már önállóak, de még egy évig a szülőkkel maradnak. A vad hattyúfiókák szürke pelyhesek, és csak ivarérettségük idejétől öltenek fehér tollazatot.

 Hazánkban nem védett, állománya 400 párra tehető és növekedést mutat.