Valló László gyógynövénytermesztés, növénytermesztés, gyógynövénygyűjtés
Érik a galagonya

Lombos erdők, erdőszélek, cserjések, füves lejtők, napos legelők sűrűn ágas, tövises cserjéje a galagonya, tagolt, fényes-sötétzöld levelekkel, és most érő, tojásdad vagy gömbölyű vérpiros termésekkel. Idősebb korára 5-8 méter magas kis fává nő és szabálytalan, szétterülő koronát ölt.

Jól alkalmazkodó, igen szívós természetű, akár 500 évig is elélhet. Nemzetsége igen gazdag fajokban és változatokban (hibridekben). Ezek közül négy őshonos a Kárpát-medencében: az igen gyakori egybibés, a fekete, a rózsaképű és a cseregalagonya. Jellemzően fehér virágaik dús bugában nyílnak, májusban. Termésük kicsi alma, ami a vacok megduzzadása révén képződik. A termés fala, vagyis a mag héja nagyon kemény, innen a botanikai neve, a Crataegus, ami görögül szilárdat jelent. A gyümölcs nyersen is fogyasztható, de lekvárt, sőt bort is készíthetünk belőle. A csoportosan növő egybibés galagonya az élőhelyén is gyakran alkot áthatolhatatlan, tüskés bozótot, ezáltal igénytelen nyírott sövény is telepíthető belőle.


A galagonya kedvelt díszváltozata a cseregalagonya (Crataegus laevigata) telt virágú fajtái, közöttük a legszebb a Pauls Scarlet, amely májusban nyitja telt, fényes, vörös virágait. Emellett ismertek telt fehér és telt rózsaszín virágú formái is. A telt virágú cseregalagonyákból szép szoliter fácskát nevelnek a kertészetek, amely kis helyigényű, jól tűri a szennyezett levegőt, és utcafásításra is kiváló.

A szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt hatását kutatások is igazolták. Gyógyteát a friss hajtásokból, levelekből és a termésből egyaránt készíthetünk. Hatóanyaga szabályozza a szív ritmusát, ellazítja a feszült simaizmokat, értágítóként mérsékli a hajszálerek ellenállását, és mivel megnyugtatja a központi idegrendszert, csillapítja az erős szívdobogást. A szívre gyakorolt erőteljes hatása miatt használata csak a szakorvos egyetértésével javasolt, mint ahogy kivonataival is kizárólag orvosi rendelvényre lehet élni.