Mezőgazda egészség
A trópusok egzotikus ízű gyümölcse.
Különleges egzotikus íz és kiváló egészségvédő hatás egyesül a trópusok gyümölcsében, az ananászban, amelynek fogyasztása különösen a téli időszakban ideális. Maga a termés sem mindennapi: kis bogyók sokaságából áll, amelyek a virágzati tengelyen sorjáznak körös-körül, ezek külső, csúcsos takarólevelei pedig úgy borítják be a hengeres termőtestet, mint valami pikkelyek.

Mint a legtöbb gyümölcs, az ananász is akkor a legízletesebb, ha az anyanövényen érhet be. Ilyen állapotában azonban nagyon sérülékeny, a hosszú távú szállítás alatt károsodik. Ezért féléretten szüretelik, legtöbbször így látjuk viszont az áruházak polcain. A félig zöld és alig illatos termést – szobahőmérsékleten – utóérlelni kell. Fogyasztásra akkor érett, ha a pikkelyes takarólevelek megbarnulnak, a terméshús sárga, vagy egy másik fajtánál tompa fehér lesz, és a gyümölcs már a közelébe érve is jellegzetes illatot áraszt. Az érettség jele az is, ha levélüstökének, rozettájának középső levelei könnyen kihúzhatók.
 
Az ananász gazdag tárháza a gyümölcssavaknak, cukroknak, rostoknak, vitaminoknak. Ez utóbbiak közül kitűnik A-, B- és C-vitamin, valamint fólsavtartalma. Az ásványi anyagok közül pedig főként káliumban, vasban és magnéziumban bővelkedik. Különleges értéke a bromelin nevű fehérjebontó enzimje, amely segít a fehérje emésztésében, rendszeresen fogyasztva pedig jó szolgálatot tesz a testzsír lebontásában. A bromelinnek köszönhetően az ananászlé helyrehozza a beteg gyomrot, a gyümölcs jó kiegészítője a fogyókúrás étrendeknek és a tisztítókúráknak, mivel fogyasztásával hamar kiürülnek a méreganyagok a szervezetből. Fehérjebontó hatását a szakácsok is kihasználják: a nehezen átsüthető húsok közepébe ananászlevet csöpögtetnek, így az átsül és puhább lesz.
 
Az ananászt a korszerű konyha elsősorban a szárnyas húsokhoz, köretekhez, sajtokhoz ajánlja. Ivólének is kitűnő, levét legjobb centrifugával kinyerni.