Mezőgazda állattartás, állatvilág
Milyen feltételek mellett tarthatunk kecskéket?

 Mielőtt a kecsketartás mellett döntenénk, elsősorban azt kell megfontolnunk, hogy van-e a ház körül olyan hely, terület, amelyet alkalmassá tudunk tenni a kecskék számára, továbbá milyen takarmánytermesztési és – beszerzési lehetőségeink vannak. 

Természetesen az is nagyon fontos, hogy a tenyésztőnek mennyi szabad ideje lesz az állatok tenyésztésére. Ezt a három szempontot tartjuk a legfontosabbnak, amit a kecsketenyésztés indításakor feltétlenül mérlegelnünk kell. Ha jól végiggondoljuk e három feltételt, akkor arra a kérdésre is elég pontos választ tudunk adni, hogy mennyi kecskét tartsunk.

Mielőtt még valaki megijedne e néhány feltételtől, gyorsan szeretnénk megnyugtatni, hogy a ház körüli kecsketartás nagy lehetőségét éppen a következőkben látjuk:

A kecske tenyésztéséhez szükséges férőhelyeket, kifutót, etetőket, itatókat egyedül vagy baráti segítséggel magunk is el tudjuk készíteni, különösebb építészeti szakismeret nélkül, hulladék anyagokból.

A kecske számára szükséges takarmányok között az első helyet foglalják el a kerti hulladékok, a konyhából kikerülő növényi maradékok, az árkok, folyópartok, erdőszélek, pázsitok füve.

Szabad ideje mindenkinek van. Ha ésszerű, hasznos tevékenységet akarunk otthon folytatni, akkor meg lehet szervezni a napi elfoglaltságot úgy, hogy az szellemi és anyagi sikert is jelentsen.

Mint a legtöbb próbálkozást, vállalkozást, a kecsketartást is előbb kisebb mértékben, egyszerű körülmények között kell indítanunk. Legjobb, ha kecsketenyésztésünket kevés kecskével kezdjük, és ezeken tanuljuk meg azt a néhány, de igen fontos szabályt, ami a siker záloga.

Néhány kecske számára egy délután összeállítható istálló, széledeszkából és hullámpalából. Két-három anyakecske kézzel is percek alatt megfejhető.

Egy évente 400-500 liter tejet adó anyakecske a ház körüli mellékterméken kívül évente csupán 100-150 kb abrakot és 200-300 kg szénát igényel. Ezek mind egyszerűen és könnyen előteremthetők, néhány állat kevés munkával tartható. Majd a siker, a gyakorlat folyamán felhalmozódott sok-sok tapasztalat és ismeretanyag hozhat mennyiségi és minőségi változást. Akkor  már a kecsketenyésztőnek reálisabb értékítélete lesz, és megteremtheti a feltételeket több, igényesebb, sokkal nagyobb termelésű állatok tenyésztéséhez.

Ha a trágyaeltávolítást ésszerűen megszervezi, szinttartós önitatót szerel fel, Alfa-Laval háztáji kecskefejőgépet vásárol, akkor technikailag megteremtette az intenzív tejhasznú kecskék tartásának és tenyésztésének lehetőségét.

Az ilyen beruházást azonban csak igényesebb fajta képes meghálálni. Az nyilvánvaló, hogy ha olyan állomány kialakítására törekszünk, ahol egy anyakecske évente 800-1200 liter tejet termel, akkor a takarmányozás rendjét is ehhez kell igazítanunk.