Valló László kertészet, gyümölcstermesztés, házikerti gyümölcsök
Körteválogató

Javában tart a körteidény, ilyenkor sokféle fajtával találkozunk a piacon. Gyakori eset, hogy sem a kereskedők, sem az őstermelők nem ismerik a kínált fajta nevét, így aztán – hogy mondjanak valamit – Vilmosnak vagy császárkörtének nevezik.

Összeállításunkban azokat a körtéket vesszük górcső alá, amelyek nem a „nagy”, általánosan szaporított fajtákhoz tartoznak (mint a Clapp kedveltje, a Vilmos, a Hardy, a Conference, a Bosc kobak, a Diel vagy a Pakhams Triumph), hanem az ismeretlenebbek közé. Többségüket a faiskolák is szaporítják abból a megfontolásból, hogy ha nem is olyan kitűnőek, mint az imént felsoroltak, a körte számára nem vagy kevésbé ideális termőhelyen is szóba jöhet a termesztésük.

Merthogy kényes és igényes fajról van szó, amely a kiegyenlítettebb klímájú, párásabb termőhelyeken (így a Dunántúlon) díszlik igazán vályog és agyagos vályog talajokon. Ha az igényes fajta szárazabb környezetbe és erősen kötött talajra vagy homokra kerül (például az Alföldön), a gyümölcs apró marad és megnő a kősejtképződési hajlam is. Fontos tudni, hogy a körték porzófajták mellett teremnek biztonságosan, illetve hoznak nagyobb termést.

A világfajtának számító, augusztus közepétől érő (de az idén két héttel korábban szüretelt) Vilmost sokan a földkerekség legjobb körtéjének tartják, nem véletlenül ragadt rá a császár jelző. Pedig a Császárkörte külön fajta, amely szeptember végén érik. Tojásdad gyümölcse középnagy, tompa kúp alakú, éréskor halvány citromsárga, fűszeres zamatú. Jó termőhelyen, tápanyagban gazdag talajon szépen terem.

A nagyon igénytelen, szeptember közepétől érő, nagy, szalmasárga színű, paraszemölcsös héjú Kieffer körte ellenálló fajta, a száraz homokon is megél.

Az augusztus végétől szedhető, kevésbé tetszetős külsejű, de kitűnő zamatú Avranchesi jó Lujza szintén igen ellenálló, ám a szárazságot rosszul tűri. A középnagy gyümölcsű, széles körte formájú Nyári Kálmán augusztus második felében érik, nem eltartható, gyümölcse erősen varasodik és torzul.

Az igen nagy gyümölcsű Fétel apát szeptember közepétől érleli illatos, fűszeres termését. Termőhelyben, talajban nem válogat, ha a régebbi fajták közül akarunk ültetni nem ideális viszonyok közé, ezt érdemes.